Dicsérjétek az Urat! - Szűcs Fruzsina
Református Énekeskönyv 406. dicséret

 A 406. dicséretünk a bizalom és az elmúlás mélységéről szól.
 „Lelkem, testem, minden tagom", „Akaratodnak engedek", „Hozzád jutást, mikor akarod rajtad áll."

 Az elmúlás gondolata, egy szerettünk elvesztése sosem könnyű, előfordul, hogy ilyenkor az Istenbe vetett bizalmunkat is megkérdőjelezzük, mikor valami tragédia ér bennünket, vagy félelem lesz rajtunk úrrá, mikor arra gondolunk, hogy a földi életünk véges, pedig annyi mindent szeretnénk még az élettől. A dicséretből kiemelt részletek nagyon jól leírják, hogy az Isten felé való bizalom egész embert igényel, kicsit olyan, mint a házassági esküben tett ígéret, hogy jóban-rosszban a másik ember mellett kitartunk. 
Kérjük Istenünket, hogy a 8. vers bátorítást és vigasztalást tudjon nekünk adni, mikor megrendül a hitünk, és a bizalmunkat a félelem váltja fel!

„A halálban biztatásom, nékem egyedül Jézusom.
Ki én érettem szenvedett, Megfizetett: Szent Atyjának eleget tett."

Ámen.